Hívatlan albérlők 2. Hogyan újíthatom fel az épületet, ha denevérek laknak benne?
Előzőleg 2020-ban írtam egy cikket a Hívatlan albérlők címmel. Ebben azt fejtettem ki, hogy miért akkor költöznek be épületekbe amikor, és mit is csinálnak ott pontosan. Most ezt egészíteném ki.
Június elejére már javában nevelik a kölyköket a denevérek, és bizony ilyenkor a leghangosabbak is, általában az emberek többségének ekkor tűnik fel, hogy denevérek laknak náluk albérletben. A kölyöknevelés egy nagyon mozgalmas időpont, ekkor a nőstények nem sokat pihennek, szinte a nap 24 órájában aktívak. Ennek az aktivitásnak bizony vannak zavaró dolgai, a kaparászástól kezdve a kolónia zsivalyán keresztül, a házba betévedő denevérekig minden előfordul ebben a 2 hónapban.
A legtöbb megkeresés is ekkor fut be a mentőhelyekre. Kölyköt találtam mit tegyek címszóval, a Facebookot is elárasztják ezen tartalmú posztok.
A denevérek megmentésével, mi a teendő ha denevért találunk, másik írásban fogok foglalkozni.
Most arra helyezném a hangsúlyt, hogy a denevérek aktivitása miatt, ilyenkor fut be a legtöbb hívás, hogy valaki vigye el, költöztesse el őket az otthonomból, erre helyezném most a hangsúlyt.
Magyarországon mind a 28 denevérfaj védett, vagy fokozottan védett!
Így a szálláshelyük megszüntetéséhez, a padlástérből való kizáráshoz minden esetben a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.
A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § szerint: „(2) A védelemben részesülő állatfaj egyede által lakó-, élő-, költő-, búvó- vagy pihenőhelyként használt épületrészen külső felújítás vagy karbantartás a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.”
A panelelemekből épített több emeletes társasházak kiváló búvóhelyeivé váltak a denevéreknek. Főleg a hasadéklakó, és erdei fajok vették birtokba ezeket az épületeket, ahol elsősorban a dilatációs résekben, az erkélyek mennyezeti üregeiben, lemezelések alatt és a redőnytokok mögötti résekben tanyáznak. Leggyakrabban a kevéssé veszélyeztetett, jól alkalmazkodó denevérfajok telepednek meg ezeken az élőhelyeken, úgymint arőt koraidenevér ( Nyctalus noctula), a közönséges törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus), a szoprán törpedenevér (Pipistrellus pygmaeus), a fehérszélű törpedenevér (Pipistrellus kuhlii) és az alpesi denevér (Hypsugo savii).
A magántulajdonban lévő házak padlásain, tetőszerkezeteiben és pincéiben is előfordulnak jelentős egyedszámú denevérkolóniák. Tulajdonképpen bármelyik hazai denevérfaj megtelepedhet ezekben az épületekben. A tulajdonosok sajnos gyakran azzal az igénnyel fordulnak a természetvédelmi hatósághoz, hogy szeretnének megszabadulni a denevérektől. Minden ilyen esetben meg kell a hatóságnak vagy a természetvédelmi kezelőnek győződnie arról, hogy milyen denevérfajjal vagy fajokkal van dolguk, milyen státuszú kolóniát alkot (szülő, telelő, vagy csak átmeneti szállás) Ezek a denevérfajok akár egész évben az épületben tartózkodhatnak, tehát kölykező és telelő szállásként egyaránt használhatják az adott helyet. A denevérkolónia létszámát, státuszát és a fajt egy denevérszakértő viszonylag könnyedén megmondja az épület, és a kolónia felmérésével. Ő az elkészített szakvéleményben leírja, hogy mikor és milyen módszerrel lehet a denevéreket kizárni és a felújítást elvégezni.
A szakértő kihagyása és a házi módszerű kizárás nem javasolt. Védett állatokról van szó, így a kolónia zavarása, esetleg a kölykök pusztulása természetvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.
A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 2. számú melléklete alapján a magyarországi denevér fajok védett állatfajnak minősülnek.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 43. § (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, elpusztítása, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő-, vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.
A Tvt. 80. § (1) bekezdés d) pontja alapján, aki tevékenységével vagy mulasztásával a védett élő szervezet, életközösség élőhelyét, illetőleg élettevékenységét jelentős mértékben zavarja természetvédelmi bírságot köteles fizetni.
Fontos!
Denevérkolóniák kizárását csak az alábbi időpontokban szabad elvégezni.
Minden esetben meg kell győződni arról, hogy az épületben nem tartózkodik denevér, az nem kerül bezárásra. Javasolt akkor elvégezni a felújítási , kizárási munkálatokat mikor a kolónia már elköltözött.
Hogy is néz ki ez a gyakorlatban.:
- Megkeressük az adott megye természetvédelmi hatóságát, vagy Nemzeti Park igazgatóságát (továbbiakban hatóságok) és jelezzük neki a problémát.
- Ezután a hatóságok, amennyiben van denevérkutató munkatársuk, kimennek és felmérik a helyszínt, és a denevérpopulációt. Ha nincs ilyen szakemberük, akkor javaslatot tesznek kit keressünk meg, vagy ők értesítenek egy szakérőt.
- Szakértő felméri a denevér állományt, megállapítja a kolónia nagyságát, meghatározza a fajt és felméri az épületbe jutásuk lehetséges pontjait. Ezután megírja a szakvéleményt, melyben konkrétan le kell írni, milyen módszerrel és legfőképp mikor végezhető el az épület denevérmentesítése, felújítása.
- Az elkészült szakvéleménnyel a kezünkben, e-papíron beadhatjuk a hatóságnak a denevérek kizárásának engedéylkérelmét. Ha minden lehetséges rendelkezésre álló adatot begyűjtöttünk és beadtuk a hatóság fele, akkor már csak várni kell az engedélyre. Nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni, mert a hatóságnak a maximális ügyintézési ideje 90 nap, a megnövekedett igényekre tekintettel sokszor csak a 2-3 hónap után jön meg a határozat. Szeptemberre tervezett felújítási munkánál, az engedélykérelmet már jó ha beadjuk júniusban.
- A kézhez kapott engedéllyel, a benne foglaltaknak megfelelően elvégezhetjük a felújítást, vagy a denevérek kizárását. A munkálatokat minden esetben dokumentáljuk, fotók erre kiválóak. A megszűnő élőhely miatt annak pótlásáról is gondoskodni kell. Mesterséges denevérodú kihelyezésével pótolható az elvett élőhely. Erre két lehetőségünk is van vagy fa odút helyezünk ki egy arra alkalmas fára, vagy a felújítás során a hőszigetelésbe építjük be.
-Utolsó lépésünk, hogy a munkálatokról egy rövid, pár soros beszámolót készítsünk, és csatoljunk hozzá fotót is, majd küldjük ezt el a természetvédelmi hatóságnak.
Ha ezeket a bonyolultnak tűnő (de egyáltalán nem az) lépéseket megtesszük akkor denevérbarát módon járunk el a felújítás, kizárás során. A szakvéleményben foglaltak betartásával közel 100%-osan garantálni lehet, hogy a denevérek nem fognak tudni visszaköltözni. Házi kivitelezések esetén következő évben újra jelentkezik a probléma.
Mészáros József (Mészi) Denevérkutató, denevérszakértő
