Lakótelepi panelépület lépcsőházába költözött közönséges törpedenevérek
2024.08.17 Telefonhívás Veszprémből, hogy egy panel szerkezetű társasház lépcsőházába 10-15 denevér bejutott. A javaslat ilyen esetben mindig az, hogy hagyjanak nyitva egy ablakot, és az esti szürkületkor a denevérek elhagyják az épületet. Ebben az esetben is ezt a javaslatot adtam, azzal a kéréssel, ha mégsem távoznának a denevérek, akkor másnap reggel hívjanak fel.
2024.08.18 Jött a telefonhívás, hogy bizony nem hogy elhagyták volna az épületet, de többen vannak. 13 órára beszéltük meg, hogy kimegyünk és megnézzük a helyzetet, amennyiben beavatkozást igényel, akkor megtesszük.
A helyszínre érve gyorsan kiderült, hogy nem néhány tíz denevérről van szó, hanem akár több százról is. Az első becslés alapján 150 példányra számítottunk.
Az is hamar kiderült, hogy bizony itt menteni kell a kolóniát.
Nekiálltunk begyűjteni a közönséges törpedenevéreket. Faunaboxokba, majd miután ezek megteltek, már lyuggatott cipősdobozokba is kerültek a begyűjtött állatok.
Egy-egy dobozba 25-35 egyed került, a túlmelegedés, és befulladás veszélye miatt nem raktunk többet bele. A dobozokat így is rendszeresen szellőztettük, ellenőríztük.
Az első körben 347 denevért gyűjtöttünk be, mindezt 3-4 óra alatt. A már elérhetetlen helyeken meghúzódó egyedeket nem tudtuk kiszedni, így azokkal az esti szürkületi, kirepülési időben foglalkoztam újra.
A bedobozolt csapat a Bakonyi Denevérvédelmi Alapítvány központjába került Bakonypölöskére. A padláson kihelyezett nagyméretű odúba kerültek betelepítésre, az este beálltával a szabad távozás lehetőségével. Az elengedett 347 egyed mindegyike közönséges törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus) volt. Vegyes ivarban. Sok idei fiatal (juvenilis) volt a csapatban, és a hím egyedek is mind fiatalok voltak, a nőstények között volt csak felnőtt (adult). A mentett kolónia, egy szülőkolónia.
2024.08.18 19 óra 45 perctől. Újra a helyszínen, a denevérek aktívak, eléggé zajosak, a sötétedéssel elkezdődik a kirepülésük. Kint megint vihar van mint tegnap este, így nem hagyják el az épületet. 22 óra 45-ig további 60 példányt gyűjtöttem be, de még mindig maradt a kábelcsatornák mögötti, és egyéb hozzáférhetetlen helyeken denevér.
Folytatás következik a begyűjtésben.Valószínűleg a holnap estémet is itt töltöm a társasházban.
Így is történt, az agusztus 19 este is a társasházban ért, a maradék denevéreket összeszedni, ekkor további 63 példány került befogásra.
A kolónia összpéldányszáma így elérte a 470 példényt.
Eddig ezek voltak a mentés főbb állomásai, de miért is kell menteni, miért ment be a lépcsőházba több mint 400 denevér?
Ott kezdeném, hogy hogy ment be a kolónia az épületbe.
Első feltételezés a nyitott ablakon való berepülés, akár a vihar elől menekülve betévedt vonuló denevérek. Ez a teória addig állt fenn, amíg 10-15 állatról volt szó, és nem volt ismert a faj. A közönséges törpedenevér nem vonuló faj, így már ez kizárja ezt a teóriát. Másik az ivari összetétel, ez teljes mértékben szülőkolóniára jellemző. Nincsenek öreg hímek a begyűjtött denevérek között, kizárólag idei fiatal (juvenilis) hímek, míg nőstényekből adult, és juvenilis vegyesen található.
Második lehetséges ok ami miatt a lépcsőházba kötött ki a kolónia.
Számos denevérfaj urbanizálódott, köztük a közönséges törpedenevér (P.pipistrellus) is.
A panelépületek kiváló élőhelyet biztosítanak számos denevérfajnak, a panelek illesztési résein keresztül bejutnak a két betonréteg közé, ahol akár több ezres koloniák is kialakulhatnak. Itt ennél a négyemeletes panelnál a panelok illesztési rései, résszigeteltek. A résszigetelés során egy szivacs, majd később polifoam csíkkal tömítették a panelréseket, és az időjárás viszontagságai miatt egy kenhető akrylos fedőanyaggal látták el. Így a denevérek ebben az esetben ide nem tudnak bejutni.
Másik bejutási helyszín az épületbe, az úgynevezett attaka rész. Ez a panelépületek ( https://hu.wikipedia.org/wiki/Panelh%C3%A1z )legfelső 50cm-ét jelenti, általában külön panelelemek készültek erre a célra. Ez a rész tartalmazta a födémszigeteléseket, biztosította a lapostető átszellőzését, ennek érdekében gyári szellőzőnyílások kerültek bele. A legtöbbször ezek 5-8cm-es kerek nyílások műanyag ráccsal fedve. Az itteni épületnél ezek négyszög alakúak, 3x8cm-esek, fedés nélküliek. A lapostető és a lakások plafonja között elhelyezkedő 30-50cm nagyságú rész kiváló élőhelyet biztosít számos denevérfajnak, köztük a közönséges törpedenevérnek (P.pipistrellus) is. A lakók a legtöbb esetben nem is tudnak a denevérkolónia létezéséről, csak a néha a lakásokba betévedő egy-egy denevérről.
Ebben az épületben is az attaka részben élt a szülőkolónia, zavartalanul.
Miért változtatta meg az élőhelyét a kolónia? Miért ment a lépcsőházba?
A választ a 2024-es nyár időjárásában kell keresni.
Aszályos, forró nyár, több héten át tartó hőhullámokkal. Az egyik kiemelkedő hőhullám épp erre a hétre esett. HungaroMet erre a hétre (2024.08.12-18) 32-37°C -ot prognosztizált, és kiadták a hőségriasztást is. Ezen a héten melegrekordok is megdőltek Pl. Baján 08.14, és 08.17 is 40,4°C-ot mértek. De Veszprém és környékén is 37°C körül alakultak a maximumok. Ebben a hőségben a napsütésnek kitett panel lapostetők túlmelegedtek, az attaka pici szellőzői sem tudták a forróságban a hőmérsékletet a denevérek számára még elfogadható szinten tartani, így ott is túlmelegedés történt.
A denevérek a hősokkot elkerülve egyre lejjebb húzódtak, egészen addig míg a plafon áttöréseken (kábelek, szellőzők mellett) lejutottak a jóval hűvösebb lépcsőházba. Az itteni hőmérséklet 40°C alatt maradt, így optimális volt a kolóniának.
A lejutás a szűk helyeken a kábelek között még csak ment a denevéreknek, de a visszajutással már baj volt. A kolónia csapdába esett, a legtöbb a lépcsőház felső szintjén, de alsóbb emeletekre is jutott néhány példány.
Az időjárási anomáliákat nézve az elkövetkező években nagy valószínűség szerint egyre gyakrabban találkozunk majd hasonló esetekkel.
Mészáros József (Mészi) denevérkutató
