Kis patkósdenevér
Rhinolophus hipposideros (Bechstein, 1800)
A patkósorrú denevérek közül ez a faj a legészakibb elterjedésű. Átlépi a Kárpátok vonulatát, és még Lengyelországban is él. Délen Észak-Afrikában és az Arab-félszigeten is megtalálható (TOPÁL, 1969).
Németországban a kihalás szélén áll, Ausztriában pedig veszélyeztetett (SCHOBER & GRIMMBERGER, 1987).
Magyarországon alapvetően a síkvidéken él, ahol épületlakó, míg hegységeinkben inkább barlanglakó. Mozgáskörzete a Nagy patkósdenevérénél (R. ferrumequinum) jóval kisebb, viszont kevésbé kötődik a mészkőhegységekhez, így megtalálható a Börzsönyben, a Mátrában, a Cserháton, sőt még a Zemplénben is.
Hazánkban a leggyakoribb patkósorrú denevérfaj. A melegkedvelő barlangi denevérek közé tartozik, így a barlangok közül azokat részesíti előnyben, melyek melegebbek és kevésbé huzatosak. Általában magányosan, szabadon függ a barlang, illetve a bánya falán. Soha nem alkot zárt csoportot más denevérfajokkal, még saját fajtársaival szemben is tart minimális távolságot. Előfordul, hogy kisebb, laza csoportokat alkot, ami átlagosan 10-20 példányból áll, de kivételes esetekről is van tudomásunk. Ilyen kivétel például a Futómacskás-barlang, ahol 50-60 egyedet is találtunk 1-1,5 m2-en! Szinte minden barlangban, bányában megtalálható 1-2 telelő példánya, de vannak olyan kiemelt helyek, ahol több tíz denevér is összegyűlik évről-évre.
A Bakonyban a nagy patkósdenevérnél (R. ferrumequinum) jóval gyakoribb faj. Telelő példányai szinte minden bakonyi barlangban megtalálhatók. Egyes barlangokban, bányákban azonban évről-évre igen jelentős példányszámú telelő állománya fordul elő. Ilyen barlangok, az Alba Regia-barlang, a Futómacskás-barlang, a Hajszabarnai Pénz-lik-barlang.
Az Alba Regia-barlangban az 1990-es évek közepe óta a faj állománya szinte folyamatosan növekszik. A barlang védett és bejáratai vasráccsal vannak lezárva, így látogatottsága az 1990-es évektől csökken. Napjainkra a kis patkósdenevér (R.hipposideros), bakonyi állománya növekszik a kezdeti 150-200 példány mára elérte a 450 egyedet (2015).
A faj bakonyi állománya folyamatosan növekszik, védelme a barlanglezárásokkal megoldott. Szülőkolóniái kis példányszámúak, csak az állomány töredékét ismerjük, ezek egy kivétellel épületben találhatók és nagyságuk 5-20 példány közt mozog.
