Élőhelyvédelmi kezelés, avagy pedlástakarítás a denevér szülőkolóniák után.
2024.01.11-12-én a Bakonyi Denevérvédelmi Alapítvány társadalmi munkában élőhelykezelést végzett.
Az érintett élőhely különböző egyházi épületek padlásain, és tornyaiban az összegyűlt denevér ürülék összetakarítását jelentettte.
Közönséges és hegyesorrú denevér szülőkolónia
A Közönséges és hegyesorrú denevérek (Myotis myotis és Myotis blythii) Veszprém Vármegyében kizárólag emberi környezetben, egyházi épületekben hozzák világra kölykeiket. Ezeket, az utódnevelésre összegyűlt nőstények csoportját, szülőkolóniának nevezzük. Alapvetően barlangi fajpárosról van szó, de az ember, és az épületek megjelenésével, valamint a 20. század második felében felélénkülő barlangi feltárásoknak, és barlangi turizmusnak köszönhetően nagyon sok barlangból kiszorultak, így a padlástereket választották a kölykezésük helyszínének. Telelés még napjainkban is a kiegyenlített klímájú barlangokban történik. A barlangi lezárásoknak és a látogatás, kutatás szabályozásának köszönhetően, ezek a telelő denevérek már zavarásmentesen tudják átvészelni a téli időszakot. A nagy barlangi telelőhelyek, denevérzárasak, ami azt jelenti, hogy novemer és április között kizárólag denevér kutatási célból szabad látogatni ezeket a helyeket. Mi a Bakonyban ezt a téli ellenőrzést 1 alkalomra redukáltuk, minimalizálva a zavarást.
A szülőkolóniák áprilisban kezdenek összeállni, elfoglalni az adott épület padlását, vagy tornyát. Az épületeknél fontos a zavartalanság, a könnyű bejárhatóság, vagyis a megfelelő denevér berepülő nyílások megléte. Ha ez megszűnik akkor a kolónia ezt megsínyli. Több helyen segítettük már a denvérek bejutását az adott épületbe, mindezt úgy, hogy a verebek és a galambok ne tudjanak bemenni. A galambok amellet, hogy ürülékükkel mindent fehérre meszelnek, rengeteg fészekanyagot hordanak be az épületbe ami fokozottan tűzveszélyessé teszi a padlásteret. Mindemellet nagyon hangosak, zavarják a szülőkolóniák nyugalmát.
Ezen a linken, itt a honlapon lehet olvasni a denevér berepülő nyílásról is.
Közönséges és hegyesorrú denevér szülőkolónia padlástérben.
A szülőkolónia nagyon helyhű, minden évben ugyanazt az épületet foglalja el, sőt a padlástér ugyanazon részére költöznek. A fő helyről csak a nyári hőhullámok miatt mennek odébb. Például a süvegből leköltöznek a harangtoronyba a falra, mert ott néhány fokkal hűvösebb van. Az idei évtől hőmérséklet és páratartalom mérő automata műszereket helyeztünk/helyezünk ki minden nagyobb kolóniához, hogy a padlástér nyári hőmérsékleti maximumait dokumentálni tudjuk. Sajnos a felmelegedés hatására, ezek a hőhullámok egyre drasztikusabbak, és 44-45°C felett a kolónia már sérül, akár komoly pusztulás is felléphet a hősokk miatt. Ezt próbáljuk az idei évtől követni. Műszereink óránként rögzítenek 1-1 adatot, és évente a kolónia ellenőrzésekor kerülnek kiolvasásra. Kiugró hőmérsékleti adatok esetén a következő évre már felkészülten várhatjuk a visszatérő denevéreket. Ezek lehetnek szellőző cserepek, valamilyen árnyékolás, vagy az adott körülményekhez igazodó egyéb beavatkozás.
A megszokott helyüket elfoglaló denevérek május végén, június elején hozzák világra általában egy utódjukat. A kölyök az első pár napban nem hagyja el az anyját, a nőstény az első 1-2 napban nem is táplálkozik. Majd rövid vadászatokat tart, de inni mindenképp ki kell mennie a tejelválasztás miatt. Az egy hetes kölyköt már magára hagyja addig amíg elmegy inni és enni, majd visszatér szoptatni. Minél nagyobb a kölyök annál hosszabb vadászatokat tart. Az újszülött denevérek a tejen gyorsan fejlődnek, és körülbelül 2-2,5 hónapos korukra önállósodnak. Ekkor már röpképesek, és maguknak kell gondoskodni a táplálékról is. Az anya, merthogy csak a nőstény vesz részt a kölyöknevelésben, ezután is vele marad, és megmutatja utódjának a táplálkozó, és ivó helyeket, az átmeneti szállásokat, majd végül a telelőhelyet. A szülőkolóniát elsőnek azok a nőstények hagyják el, melyek nem neveltek kölyköt. Ők kezdik a nászt, majd a többi nőstény is csatlakozik hozzájuk, így alakul ki a nászhelyek párzási görbéje (diagrammja). A közönséges és hegyesorrú denevérek a párzásukkal barlangokhoz kötődnek, ott ahol sok denevér gyűlik össze párzási szándékkal, nászbarlangnak hívjuk. A Bakonyban több ilyen nagy nászhely van, de közülük kettő kiemelkedik, az Alba Regia-barlang, és a Csengő-zsomboly. Mindkét barlangnál denevérfajok több ezres tömege gyűlik össze éjszakánként. A nász kezdete augusztus elejére tehető, az időjárás 1-2 hetes csúszást eszközölhet benne, és egészen október elejéig tart. Fajonként eltérő csúccsal. A nász elcsendesedését követően denevéreink a telelőhelyre húzódnak, a közönséges és hegyesorrú denevéreknél ez általában a nászra használt barlang. Mivel táplálék bogaraik egyre kevésbé aktívak november végén, december elején téli álomba szenderülnek. Ez a téli álom, nem magszakítás nélkül tart tavaszig, hanem bizony a barlang, és hőmérsékleti viszonyoktól függően néhány hetente megszakad. A denevér ilyenkor felépred, átköltözhet a barlang másik részébe, de akár másik barlangba is mehet. Ezeket mi tervezett ébredéseknek hívjuk és erre a denevéreknek szüksége van. Viszont, ha mi emberek ébresztjük fel a telelő állatokat akár a pusztulásukat is okozhatjuk, ez számukra nincs betervezve, így csak plusz energia fogyasztást jelent, ami egy hűvös tavasz esetén az életükbe kerülhet. Telelő denevérekre hosszasan világítani, alattuk megállni nem szabad. Hozzájuk érni tilos!
Visszatérve a szülőkolóniákhoz. sok denevér, több hónap, majd több év alatt bizony sok guanót termel.
Ahhoz, hogy a denevérek, kutatók, és az épületet fenntartó egyház között a jóviszony megmaradjon, bizony időnként le kell takarítani a padlásokat, tornyokat.
A denevérek éves ritmusát az előzőekben kicsit megismerve, már láthatjuk, hogy miért a télre esik a takarítás. Ekkor nem tartózkodnak az épületben, így nem is zavarjuk a kolónia életét. Másrészt ilyenkor a védőruha jobban elviselhető. A nyári melegben a padlások hőmérséklete meghaladhatja a 40°C-ot, ekkor beöltözve, bizony az izzadás és a folyadékveszteség drasztikusan nehezítené a munkákat, ez a téli hidegben nem áll fenn. Bár elismerem a mostani takarítás során is izzadtunk rendesen a kinti -3°C ellenére, a padlásokon +0,5°C-ot mértünk. A mostani kétnapos akcióban a Bakonyi Denevérvédelmi Alapítvány legfiatalabb önkéntese Madarász Dani, és az alapítvány kuratóriumi elnöke (Mészáros József, Mészi) vett részt. Naponta 2 padlást, vagy tornyot tudtunk letakarítani.
Minden munkához eldobható overallt, és FFP2-es maszkot, illetve védősisakot használtunk fejlámpával. A munka megkezdése előtt beöltöztünk, végeztével levettük a védőruhát, és a következő helyen újat vettünk fel.
.
Védőruhában a denevér guanó összeszedése.
Miért kell védőruha, és maszk? A kiszáradt denevér ürülék nagyon porzik, illetve a padlásokon összegyűlt évtizedes porok is felkavarásra kerülnek, ezek belélegzése nem tesz jót az egészségnek. A sok por akár szilikózist is okozhatna, vagy asztmás reakciót is kiválthat. Én (Mészi) asztmás vagyok, így különösen fontos volt, hogy a lehető legkisebb porral dolgozzunk, ez nem mindig sikerült. Az FFP2-es maszk jó, de mellette azért bőven jut be az ember légzőszerveibe por.
2024.01.11-én Zircen kezdtünk, itt a padlástérben élnek a denevérek, átlagosan 60 példány. 5 zsák (1zsák 40kg) szedtünk össze, majd hordtuk le a fa lépcsősoron. Ezt a Bakonyi Denevérkutatás TiKTOK videójában nézhetitek meg.
Majd Balatonfüreden folytattuk a takarítást. Itt 80 példány közönséges és hegyesorrú denevér alkot kolóniát. 14 zsáknyi guanót szedtünk össze, ezek kisebbek voltak 20-25kg/zsák. A nap gyorsan eltelt a templom boltívjein mászkálva.
Másnap Csatkán kezdtünk, itt 250-300 denevér alkot szülőkolóniát a toronyban. Itt szerencsénk volt, mert a torony a templom oldalához kapcsolódik, és külön bejárattal rendelkezik. A harangok fölül kezdve végigsöpörtük a földszintig a tornyot, majd a földön bezsákoltuk a guanót. Ez volt a legporosabb munkánk.
Guanóval teli szint.
Takarítás után a szint.
Majd Porván folytattuk. Itt 100 denevér lakja a süveget. Itt szinről, szintre haladva zsákoltuk, majd lelépcsőztünk a zsákokkal.
Egy adag zsáknyi denevér guanó.
Mi lesz az összeszedett guanóval?
Kiváló foszfor forrás a növényeknek, emellett makro és mikroelemekben is gazdag, így komposztálás után zöldségtermesztésre használjuk a Mészi Portán.
És egy kis költségszámolás a végére. A két nap, 2 embernek védőfelszereléssel, munkaeszközzel, szemetes zsákkal, benzinköltséggel kis híjján 60000Ft. Ebben nincs munkadíj, önkéntesként végeztük a tevékenységet. A költségeket a Bakonyi Denevérvédelmi Alapítvány saját forrásból finanszírozta.
Ha lenne kedved hasonló akciókhoz csatlakozni keress minket.
Vagy ha a költség finanszírozásba tudsz segíteni akkor a 11600006-00000000-86343329 Erste számlaszámra utalva tudsz segíteni.
Minden apró segítség, nagy segítség.
Köszönöm, hogy elolvastad, és ha támogatod munkánk.
Mészi
